Keresés

Egyedi keresés

2008. szeptember 20., szombat

A rendőr, a tüntető és a fotóriporter: személyiségi jogok tüntetéseken



Már régóta terveztem egy bejegyzést a rendőrök képmáshoz való jogával kapcsolatban, a mai tüntetések pedig ismét aktuálissá tették a kérdést: kinek milyen személyiségi jogai lehetnek egy tüntetésen? Kérheti-e egy rendőr, hogy ne fotózzák? És egy tüntető? Kinek higgyen a fotóriporter? (Tételezzük fel, hogy nem verik meg.)

Közszereplő-e vagy?

Kezdjük a tüntetőkkel. Aszongya a Ptk., hogy nyilvános közszereplés kivételével képmás nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása szükséges. Nyilvános közszereplés-e egy tüntetés? Hát persze. Hiszen valamilyen közéleti, társadalmi célja van, az emberek ki akarnak vele fejezni, el akarnak érni valamit (hogy mit, az most nem érdekes), de ez különbözteti meg a tüntető tömeget a metróra várakozó tömegtől (bár a hasonlat sántít, hiszen azok is el akarnak érni valamit…). A fő kérdés nem is az, hogy a tüntetés közszereplés-e, hanem hogy mi a helyzet az ilyen rendezvények passzív résztvevőivel. Ugyanis nyilvánvaló, hogy egy szónok, legyen akár hivatásos, akár spontán, éppen egy aktív közéleti tevékenységet végez, mondhatni közszereplő, tehát fotózható.
De mi a helyzet azzal, aki csak elmegy, hogy puszta jelenlétével, jobb esetben kiabálásával, rosszabb esetben különféle tárgyak dobálásával véleményt nyilvánítani? Ők azok a passzív résztvevők, akikről több jogász azt gondolja, hogy nem közszereplők. Szerintem viszont aki akár melegfelvonulásra, akár szélsőjobbos tüntetésre, akár chartázni megy, az önként tárja a nyilvánosság elé a saját hovatartozását, ráadásul számolnia kell azzal, hogy az esemény a médiát nem hagyja hidegen. Logikátlan lenne tehát, ha tiltakozhatnának a fotózás ellen. (Mellesleg aki akar, az úgyis csuklyát húz a fejére.)


Biztos úr, mosolyt kérek!

A rendőr feladata ellátása közben van jelen egy tüntetésen, nem "résztvevője" annak. Az adatvédelmi biztos ennek alapján mondta azt, hogy mivel a rendőr nem közszereplő, ezért nem is fotózható. Igen ám, de pont az adatvédelmi törvény rendelkezéseit nem vette figyelembe, hiszen az alapján más lehet a következtetés.
Van ugyanis egy olyan szabály, hogy a közfeladatot ellátó személy feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános. Hmmm. Közfeladatot végez a rendőr? Nem mindig, de általában igen. Például amikor igazoltat. Vagy tömegoszlat. Vagy gumibotozik. Miért? Mert olyat csinálhat, amire másnak ilyenkor nincs joga: a rá bízott közhatalomnál fogva kényszert alkalmaz. Ilyenkor ő nem elsősorban Kovács Elemér, hanem az állam kinyújtott keze. Az állam pedig nem lehet láthatatlan, legalábbis demokráciában biztosan nem. Ez az értelme ennek az adatvédelmi szabálynak.
Kétségtelen, hogy a rendőrnek az intézkedés során rengeteg szabályt kell betartania. De ezért is vetik őket alá különféle pszichológiai vizsgálatoknak. Fel kell arra készülniük, hogy a tevékenységük a nyilvánosság előtt fog zajlani. Nem várható el persze, hogy a tömegoszlatás közben vegyék le a bukósisakjukat, ezért kell azonosítót viselniük. De ha éppen nincs rajtuk bukósisak, akkor a közhatalom gyakorlása közben nem tiltakozhatnak a fotózásuk ellen. A hangsúly a közhatalom gyakorlásán van, mert amikor éppen újságot olvasnak vagy sétálgatnak, akkor már megint magánemberek, de ha helyszínelnek, igazoltatnak, akkor semmiképpen nem azok.

Fotózhat-e rendőr tüntetőt?

Na igen, ez is kemény dió. Hiszen ha a fotóriporter fotózhatja őt, akkor a rendőr miért ne? A rendőrnek igen széleskörű jogai vannak a bűncselekmények felderítése érdekében, s ezek többnyire háttérbe szorítják az adatvédelem elveit. (Hogy csak a legkézenfekvőbb példát említsem: a BKV ellenőr nem jogosult elkérni a személyi igazolványt, a rendőr viszont igen.)
Van egy olyan szabály, ami kimondja, hogy a Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról felvételt készíthet. Elvileg tehát azt is megteheti, hogy egy egész közvetítőkocsit kivezényel a helyszínre, és az egész tüntetést levideózza. Ennek bűnmegelőzési célja van, így könnyebb visszakeresni, hogy kik voltak a rendbontók. De mivel előre nem lehet megmondani, lesz-e rendbontás, előfordulhat, hogy ok nélkül rögzítik az eseményt. Ezért van az, hogy ha a tüntetéssel kapcsolatban nem indul eljárás, akkor 6 hónap után meg kell semmisíteniük a szalagot.
Persze az ő joga sem korlátlan. Az adatvédelmi biztos nemrég felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű felvételek készítésénél is figyelemmel kell lenni az emberi méltóságra. Az ugyanis joggal való visszaélés, ha a rendőr az igazoltatás alkalmával „tetőtől talpig” lekamerázza az érintettet, és utasítja, hogy végig nézzen a kamerába.

A tanulság röviden: mindenki kamerázhat mindenkit, de csak ésszel.


Share |
Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

A Btk. 137. § 2. bekezdés felsorolja a közfeladatot ellátó személyeket, akik között a rendőr nem szerepel (mivel ő hivatalos személy), ezért hibás az okfejtés, miszerint ő nyugodtan fényképezhető. A Rendőrségi Törvény és Szolgálati Szabályzat is csak a rendőr neve és azonosító számának közlését írja elő számára, és csak azzal szemben áll ez a kötelezettsége fenn akivel intézkedik, tehát nem úgy van, hogy bárki odamegy hozzá és elkéri ezen adatait, mert erre őt semmi nem kötelezi. Az adatvédelmi törvény 3. § egyértelmű, abban a tekintetben, hogy személyes adat - így a képmás is - kezeléséhez az érintett hozzájárulása, vagy törvény illetve helyi önkormányzati rendelet szükséges, ilyen törvény vagy rendelet, amely előírná, hogy rendőrök képmása szabadon, bárki által kezelhető lenne nincs.
Rendőr számára a Szolgálati Szabályzat határozza meg a "közszereplés" - tudományos, kultúrális előadás - és a nyilvános szereplés lehetőségét, amely egy szóval nem említi, hogy a rendőr szolgálata ellátása során közszereplői státuszban van.
Egyébként a közszereplés során is csak a közszereplő által közölt illetve általa átadott adatok nyilvánosak, azaz ha képmása rögzítéséhez nem járul hozzá, azt nem szándékozik közölni és erre felhívja az ott lévők figyelmét, akkor bizony nem fotózható, és nem filmezhető a törvény alapján.

damdadam írta...

Nem szerencsés adatvédelmi kérdésben a Btk. értelmező rendelkezéséből kiindulni, hiszen az egy másik jogág. Ezenkívül a Btk.-ban lévő taxatív meghatározás célja egy fokozott büntetőjogi védelmet élvező személycsoport körülhatárolása, míg az adatvédelmi törvényben a közfeladatot ellátó személyekre vonatkozó szabályok esetén az információszabadság minél szélesebb körű érvényesülése a jogalkotó szándéka. A törvény logikája az, hogy aki a közjó érdekében fejt ki valamilyen tevékenységet, az ellenőrizhető legyen. Nem vitás, hogy a Btk. 137. § 1. pontja szerinti hivatalos személyek, így pl. egy bíró is ugyanúgy ebbe a körbe tartoznak. A Btk.-ban található kettébontás pusztán jogtechnikai megoldás.
Téves az a megállapítás, hogy közszereplés során csak a közszereplő által közölt, illetve általa átadott adatok nyilvánosak. A félreértés abból adódik, hogy az adatvédelmi törvény és a Ptk. képmáshoz való jogot tartalmazó rendelkezései e ponton átfedéseket tartalmaznak, a következők miatt. A képmás a Ptk. 80. § szerinti védelem alatt áll, ugyanakkor személyes adat is. A Ptk. 80. § (2) bek. szerint képmás nyilvánosságra hozatalához nyilvános közszereplés esetén az érintett hozzájárulásához nincs szükség. A két törvényhely összevetéséből tehát az következik, hogy közszereplés során a közszereplő által közölt, illetve átadott adatok, valamint a közszereplő képmása nyilvánosak.
Ez azonban irreleváns a rendőr szempontjából, hiszen a rendőr nem közszereplés alanya, amikor intézkedik, hanem közfeladatot lát el, legalábbis az adatvédelmi törvény logikája szerint. Ezért az intézkedő rendőr képmása nem a Ptk. közszereplésre vonatkozó passzusa, hanem az Avtv. 19. § (4) bek. szerint közérdekből nyilvános adat.

Névtelen írta...

Nem lenne rossz okfejtés, ha nem lenne hibás. A lényeg a törvény szövegében rejlik azaz az Avtv. 19. § (4)bekezdése így kezdődik, "Ha törvény másként nem rendelkezik". Márpedig igen, hiszen a Ptk. 80. (2) bekezdése egyértelműen védi a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot. Ennél mókásabb mikor az ügynöktörvény kapcsán próbálják megmagyarázni, hogy a rendőr közszereplő, és citálják az abban szereplő meghatározást, elfelejtve azt hogy a meghatározáshoz tartozó 1. § (2) bekezdése hogyan kezdődik "E törvény alkalmazásában" azaz, a törvényalkotó nem általános jellegű meghatározásra törekedett.

Látogatók száma 2008. augusztus 5. óta:

Amplio Keresőmarketing
Internet.wyw.hu
Magyar Honlap Linkek
LinkBank