Több bürokrácia a spam-eljárásban

Két fontos, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) spamekkel szembeni eljárási szabályait érintő változás is életbe lépett a közigazgatási eljárási szabályokat tartalmazó törvény októberi átfogó módosítása miatt. A változások egyrészt némi bürokráciával fűszerezik meg az eddig viszonylag egyszerűnek titulált eljárást, másrészt a komolytalan, rögeszmés panaszkodók visszatartásával talán meggyorsítják az NHH munkáját és elősegítik, hogy a komoly ügyekkel foglalkozhasson.

Az egyik változás, hogy ezentúl a megszokott spam-bejelentes@nhh.hu címen keresztül nem lehet ügyet intézni, a bejelentést ezentúl elektronikus úton csak ügyfélkapuval rendelkező személyek tehetik meg, a megszokott elektronikus űrlap kitöltésével. Akinek nincs ügyfélkapuja, az természetesen postai úton továbbra is benyújthatja az NHH honlapjáról letöltött és kitöltött bejelentő űrlapot.

A bejelentés azonban nem garantálja azt, hogy a hatóság el is indítja az eljárást. Ha biztosra akarunk menni, abban, hogy az NHH foglalkozik az ügyünkkel, akkor nem bejelentést kell tenni, hanem az eljárás megindítása iránti kérelmet kell benyújtani, ami viszont ezentúl az általános közigazgatási eljárási illeték, azaz 2.200,- Ft megfizetésével jár majd. Ennek megfizetésére a következő szabályok érvényesek: amennyiben a kérelmet elektronikus űrlapon nyújtották be, akkor az eljárás megindítását követően banki átutalással, vagy a postákon beszerezhető "Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi Számla" feliratú postai készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) használatával a Magyar Államkincstár eljárási illetékbevételi számlájára (10032000-01012107) kell az illetéket megfizetni. Ha a kérelmező illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Hatóság hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek eredménytelensége esetén az eljárást megszünteti.

Egy egyszerű spam miatt feldühödött magánszemélynek valószínűleg nem ér meg 2.200,- Ft-ot és ennyi macerát a történet. Ha viszont csak sima bejelentést tesz, akkor az NHH lehet, hogy nem is foglalkozik az ügyével, ráadásul, mivel nem is lesz ügyfél, így nem is értesül az esetlegesen megindult eljárás eredményéről. Ugyanakkor, ha kérelmet nyújt be, akkor az NHH csak a kérelemben megjelölt konkrét üggyel foglalkozhat, a bejelentés kapcsán meginduló hatósági eljárás viszont az egész céget, jelenséget, kampányt, tevékenységet vizsgálhatja.

Az NHH szóvívője szerint a jövőben több átfogó, a cégek egész működését górcső alá vevő vizsgálat lefolytatását tervezik, aminek a fentiek alapján kedvez az, ha a bejelentések aránya lesz túlnyomó. Ez dicséretes célkitűzés, de akkor viszont nem értem, miért kötik a bejelentések fogadását is ügyfélkapu-regisztrációhoz. Vagy miért nem módosítják úgy az NHH eljárását szabályozó törvényt, hogy a kérelemből indult eljárás túlterjeszkedhet a kérelem keretein is. Ha pedig komoly eredményeket akarnak elérni a spamek elleni harcban, akkor miért nem emelik meg a bírságok összegét a jelenlegi 50-500 ezer Ft-ról? Nem értem, de lehet, hogy csak én vagyok ideológialag képzetlen.

Share |

Spamnek minősül-e a linkcsere?

Aki kicsit is foglalkozott már weboldala népszerűsítésével, az tudja, hogy a látogatottság növelésének, a keresőkben való kedvező pozíció elérésének egyik fontos eszköze a linkcsere, azaz a megfelelő szövegű, egymás oldalaira mutató linkek rendszere.

Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, valahogy fel kell vennie a kezdeményező oldalnak a kapcsolatot a másik oldallal. Az a kérdés, hogy az ilyen tárgyú e-mail elküldése elektronikus hirdetésnek minősül-e. A bizonytalanság oka, hogy 2003 óta az elektronikus kereskedelmi törvény szerint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás. Elektronikus hirdetés pedig minden olyan közlés, ami az ilyen szolgáltatás igénybevételét előmozdítja.
Tehát ingyenes "szolgáltatás" is lehet az ilyen közlés tárgya. A linkcsere nem kerül pénzbe, de kétségtelenül mindkét fél számára előnyökkel jár. Akárhogy töröm a fejem, nem tudom úgy megfogalmazni az e-mailt, hogy ne legyen benne az én oldalam linkjének a szövege és az oldalra mutató link maga, amik az oldal igénybevételét ugyebár előmozdítják.
Bár a törvény szerint nem minősül spamnek önmagában az adott tevékenységhez közvetlen hozzáférést biztosító domain név közlése, de egyrészt ha csak egy linket küldök e-mailben, akkor abból a címzett nem ért majd semmit, másrészt a Nemzeti Hírközlési Hatóság az ezzel kapcsolatos kérdésemre azt válaszolta, hogy ez a szabály "nem alkalmazható az Ön által említett esetben, ugyanis ebbe a meghatározásba beletartozhat egy újságban, honlapon, vagy más felületen található levelezési cím, más elérhetőség, weboldal cím, azonban az elektronikus levélben küldött link nem."
Nos, töredelmesen beismerem, hogy én is kerestem már meg e-mailben oldalakat linkcsere céljából. Nyilvánvaló, hogy ez az esetek többségében nem jelent problémát, hiszen általában egy oldal készítője a saját érdekében is jónak gondolja a dolgot. De akadjon csak egy magánszemély (hála az égnek, szeptembertől már csak magán e-mailcímek jöhetnek szóba spam feljelentőként), aki rossz tréfának tartja a linkcserét, és akkor nekem lőttek.
Félreértés ne essék, nem vagyok spam-párti. Csak úgy gondolom, ésszerűsíteni kellene a törvényi definíciót. Fizessen büntetést az utazási iroda, a warezoldal, az online gyógyszertár meg a többi, akik pénzért igénybevehető, valódi szolgáltatást reklámoznak, de aminek semmi köze üzleti tevékenységhez, az ne minősüljön spamnek.

Share |

Nem indít eljárást az NHH jogi személy címzettek spam bejelentése alapján

Az új reklámtörvénnyel kapcsolatos kérdések egy részére választ kaptam most a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól. Előző postomban felvetettem, hogy bár a reklámtörvény szerint spam címzettje csak magánszemély lehet, ezt adott esetben nehéz eldönteni, különösen, ha a cég dolgozójának céges e-mail címe például így néz ki: vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu. Az NHH tájékoztatása szerint abból kell kiindulni, hogy a levél tartalma alapján ki tekinthető címzettnek. "Amennyiben pl. egy vállalkozás hivatalos honlapján az értékesítési osztály kapcsolattartási címeként egy vezeteknev.keresztnev@cegnev.hu típusú e-mail cím szerepel, akkor arra az elérhetőségre küldött e-mailek címzettje értelemszerűen az értékesítési osztály, tehát nem természetes személy."
A másik bajom az volt, hogy a reklámtörvény egyértelmű szövege ellenére az NHH honlapján az szerepel, hogy jogi személy címzett esetén is indíthat eljárást a hatóság, bár ez nem kötelessége. Ezzel kapcsolatban most arról tájékoztattak, hogy az "idézett szövegrészlet tartalma lekerül a portálról (kezdeményezése megtörtént, kötelező engedélyezési előírások lassítják a folyamatot sajnos), a benne említett mérlegelési jogkör a vonatkozó jogi háttér többszöri átgondolása után kellőképpen nem áll meg."
Összefoglalva tehát: ha egy vállalkozásnak van hivatalos weboldala, és az azon megadott kapcsolati e-mail címekre a cégnek szóló reklámlevelet küldünk, akkor az nem minősül spamnek, és az NHH sem fog eljárni az ezzel kapcsolatos beadványok ügyében. Így már jobban hangzik, ugye?

Share |

Új reklámtörvény: spammelhetők-e a céges e-mail címek?

Nem világos, merre fog tartani a spammel kapcsolatos joggyakorlat az új reklámtörvény nyomán, a tisztánlátást nehezíti az NHH álláspontja is. A B2B marketing blogba írtam erről egy bejegyzést, amit most ide is felteszek:

Ha egy vállalkozás e-mailben akarta hirdetni magát, ezt korábban is csak úgy tehette ezt meg, hogy a weboldalán található valamilyen űrlap, vagy a szolgáltatása igénybevételekor kitöltött kapcsolatfelvételi lap segítségével előzetesen beszerezte az ügyfél e-mail címét, s ez a nyilatkozat világos utalást tartalmazott arra, hogy annak elfogadásával az ügyfél hozzájárul reklámüzenetek fogadásához. Nem volt kiskapu, hiszen az is spamnek minősült, ha valaki ilyen hozzájáruló nyilatkozatot küldött e-mailben elfogadásra.
Ezen most annyi változott, hogy a direkt marketing eme szigorú szabályainak alkalmazási körét leszűkítették a természetes személy címzettekre. Vagyis ha a címzett egy vállalkozás, akkor spammelhető. Kérdés persze, hogy ez eldönthető-e az e-mail cím alapján.
Gondolom jóhiszeműen feltételezhető, hogy az info@cégnév.hu cím egy céghez tartozik, de sok nagy cég ennél több kapcsolattartásra szolgáló címet is megad. A gondok tehát ott kezdődnek, hogy vajon minek minősül a cég honlapján Gipsz Jakab értékesítő fényképe alatt szereplő sales@cégnév.hu, vagy Cserepes Virág HR menedzser neve alatt szereplő hr@cégnév.hu e-mail cím. Hiszen ezek a címek egy meghatározott személyhez tartoznak, de nyilvánvaló, hogy ők a céget képviselik, és ennek érdekében szerepel a címük az oldalon. Arról nem is beszélve, hogy sok kis vállalkozás honlapján magának a tulajdonosnak a személyes e-mail címe szerepel. Ha én mondjuk a kerepestarcsai Tortahegesztő Kft.-nek címzek egy ajánlatot a skywalkerlajos@gmail.com címre, ami az oldalukon szerepel, akkor ez vajon a vállalkozásnak küldött ajánlat, vagy magánszemélynek küldött spam? Nos, az általános jogelvek alapján szerencsére utóbbit az eljárást megindító Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) kell bizonyítania. Sokkal tisztább lenne ugyanakkor a helyzet, ha meghatározná a törvény, hogy az számít céges e-mailnek, ami a vállalkozás hivatalos honlapján szerepel.
Tovább bonyolítja a helyzetet viszont, hogy az NHH honlapján található egy nem lényegtelen megjegyzés:

"Az NHH Hivatala természetesen ezután is fogadja a nem természetes személyek részére küldött kéretlen elektronikus hirdetések esetén is a beadványokat, ezek alapján ugyanakkor eljárási kötelezettsége nincs, azonban mérlegelési jogkörében eljárva dönt arról, indít-e eljárást."

Ez azt jelenti magyarul, hogy fűre lépni nem tilos ugyan, de lehet, hogy megbüntetnek érte. (Szerintem egyébként az NHH nem jól értelmezi a törvényt, mert ha abban egyszer az van, hogy a szabály csak a természetes személy címzett részére küldött e-mailekre vonatkozik, akkor nem terjesztheti ki önkényesen a hatáskörét.)
Mindenesetre, ha a törvényhozónak az volt a célja, hogy megkönnyítse a B2B kommunikációt, akkor egyértelműbben kellett volna fogalmaznia, hiszen így most megnyitott egy olyan kiskaput, amin senki nem mer majd bemenni.

Share |

Változnak a direkt marketing szabályai

Szeptember 1-jétől új szabályok vonatkoznak a spamre és a direkt marketing tevékenységek egyéb (legális) formáira. Az elektronikus kereskedelmi törvény az új reklámtörvény hatályba lépése miatt módosul, ugyanis ez átfogó szabályokat ír elő az összes reklámra. A spammerekkel szemben fellépésre jogosult Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) ezentúl csak magánszemélyek bejelentése alapján köteles eljárni a spamekkel szemben. Tehát ha egy céges e-mailről érkezik bejelentés, akkor az NHH nem köteles eljárni, de mérlegelhet, s attól függően határoz majd az eljárás megindításáról, hogy hány bejelentés érkezett már az adott spammelő ellen, mekkora a jogsértés mértéke, stb. Kérdés persze, hogy milyen e-mail címnek minősül a vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu, vagy pl. a marketing@cégnév.hu.
Ami viszont a reklámtörvény legfontosabb szigorítása, hogy direkt marketing tevékenység csak akkor végezhető, ha az érintett előzetesen és kifejezetten hozzájárul a szolgáltatáshoz, illetve megadja a nevét és a lakcímét is. Ezeket a személyes adatokat a reklámozónak a hozzájárulókról vezetett adatbázisban fel kell tüntetnie.
Ez az a szabály, ami kiütötte a biztosítékot a marketingszakmában, és - adatvédelemmel foglalkozó emberként - nálam is. Az indoklás szerint ez a rendelkezés az adatbázisok és a megadott hozzájárulások hitelességét szolgálja. Valószínűleg abba nem gondolt bele a törvényalkotó, hogy a magyar ember nem szívesen adja meg személyes adatait egy hírlevél kedvéért. Ha valamit mégis beleír a kitöltendő mezőbe, akkor az nagy valószínűséggel nem a saját neve és címe lesz. Tegyük fel, hogy ez a hamis címet megadó vevő rosszindulatú is, és spambejelentést tesz az NHH-nál. Ha utóbbi összeveti a cég adatbázisát a lakcímnyilvántartással, és rájön, hogy ni, ez egy kitalált cím, akkor mi történik? Megbünteti a reklámozót, mert a cím meghamisításával hozzájárulást szimulált??? De tegyük fel, hogy az igazi adatait adta meg a vevő. Feltétlenül szükséges a lakcímem ahhoz, hogy igénybe vegyek egy hírlevelet?
A személyes adatok védelme olyan alkotmányos jog, amely törvénnyel ugyan korlátozható, de ez a korlátozás szükséges és az elérni kívánt cél érdekében arányos kell, hogy legyen. Azt hiszem, az előbbiekből látszik, hogy szerintem ez a szabály szükségtelen is, meg aránytalan is - megérne egy próbát az Alkotmánybíróságon.
Elmaradtak ellenben azok a szigorítások, amelyekről korábban szakmai körökben szó esett. Egyrészt nem szigorodott a spam miatt kiszabható pénzbüntetés mértéke: továbbra is legfeljebb 500 ezer Ft lehet, ami megkérdőjelezi az egész szabályozás értelmét, hatékonyságát. Másrészt ebből az egész buliból továbbra is kimaradnak a hagyományos postaládánkat eldugító reklámújságok: a lakcímnyilvántartásból szerzett adatokat tehát továbbra is fel lehet használni postai reklámanyagok terjesztése céljára, kivéve persze, ha utólag a reklám címzettje azt megtiltja, aminek a lehetőségét a reklámozónak biztosítania kell.

Share |

Spammelhet-e egy levelezőrendszer?

A jelek szerint egyre ingerültebbek a felhasználók a kéretlen e-mailekkel, azaz a spamekkel szemben. Nem is olyan rég írtam arról, hogy a levelesládánkba kerülő e-maileknek ma már közel 80%-a spam, s ennek megfelelően kb. 3 éve szigorodtak is a hazai spam szabályok.
Egy érdekes ellentmondást azonban a körültekintő szabályozással sem sikerült elfedni. Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy a legtöbb levelezőrendszer az általunk küldött e-mailek alján elhelyez egy-két soros reklámcsíkokat, mintegy utóiratként. Ez teljesen más természetű hirdetés, mint a megszokott felső vagyoldalsó bannerek, illetve a Gmailben előforduló, tartalomhoz kapcsolt Adwords hirdetések: a címzett ugyanis közvetlenül az e-mail alsó részén, hagyományos szövegformátumban találja meg a reklámot, s így az a benyomása lehet, hogy azt a feladó helyezte el az e-mailben.
Amikor valaki nyitni akar egy e-mail fiókot, akkor ahhoz a szolgáltató felhasználási feltételeit el kell, hogy fogadja. Márpedig a Gmail szolgáltatói szerződésében például kifejezetten szerepel:

17.3 A Szolgáltatások rendelkezésre bocsátásáért és igénybevételéért cserébe Ön hozzájárul ahhoz, hogy a Google reklámokat helyezzen el a Szolgáltatásokon.

A freemail szabályzata is hasonlóan fogalmaz:

A [freemail]-t működtető [origo] fenntartja magának a jogot, hogy a regisztrációkor megadott adatok alapján Felhasználóinak célzott (perszonalizált) hirdetéseket (úgynevezett banner és szöveges formában), reklámleveleket, valamint a levelek végén található reklámot küldjön. (10. pont „Adatvédelem")

Ehhez képest az elektronikus hirdetés küldése akkor nem minősül spamnek, ha a címzett ahhoz előzetesen hozzájárult. Amikor a szolgáltató egyoldalúan előír olyan felhasználási feltételeket, hogy jogosult legyen reklámokat elhelyezni az e-mail végén, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy az a felhasználó egyezik csak bele, aki a levelével ezt a reklámot elküldi, de az, aki megkapja, nem. Kivéve persze, ha maga is ugyanazon szolgáltató felhasználási feltételeit fogadta el. A céges e-mailcímekre is érkeznek olyan privát levelek, amelyeknek végére a web alapú levelezőrendszerek elhelyezik a reklámcsíkot.
Vajon jogosan cselekszik-e ilyenkor a szolgáltató? Véleményem szerint csak a "hálózaton belül" küldött e-maileket van joga hirdetéssel ellátnia, mert ott mindkét fél azonos feltételekhez járult hozzá a fiók nyitásakor. A többi hirdetés azonban egész egyszerűen spamnek minősül.

Share |

Spamtelenkedés

Idén harminc éves a spam. Az első kéretlen, marketingcélú levelet 1978. május 3-án a DEC komputergyártó küldte el 400 postaládába. A Message Labs friss felmérése szerint idén júniusban az internet levélforgalmának 76,5 százaléka volt spam, minden 134 emailből egyben vírus volt, és 277 levélre jutott egy adathalász próbálkozás.
A spam Magyarországon is töretlenül népszerű (2007-ben e-mail marketingra mintegy 3,6 milliárd forintot költöttek, persze ennek egy része nem spam volt). Annak ellenére így van ez, hogy itthon is szigorúan bünteti a jog a spamet: valószínűleg sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy mik a direkt marketing szabályai, úgyhogy vegyük szépen sorra.

Először is, a fő szabály az, hogy elektronikus formájú hirdetést csak az érintett előzetes hozzájárulásával szabad küldeni. Amíg a papír alakú direkt marketinget választva egy cég lakcímadatokat kérhet a lakcímnyilvántartótól egészen addig, amíg az illető ezt meg nem unja, és azt le nem tiltja, addig az e-mail útján küldött üzeneteknél fordított a helyzet: amíg nem engedélyezem előzetesen, addig minden reklám spam. (Megjegyzem, szó van arról, hogy a postai direkt marketinget is a szigorúbb szabályozás alá vonják.)

A leggyakoribb hivatkozás a spamekben, hogy "e-mail címét nyilvános adatbázisból vettük". Nos, az Internet jelentős része mindenki számára elérhető adatbázis, amelyen valóban sok helyen szerepelnek e-mail címek is, amelyek különféle célokból lettek közzétéve, de semmiképpen sem azért, hogy "erre a címre küldjetek spameket". Ha valaki tényleg imádja a spamet, még akkor sem tehet ilyen nyilatkozatot általánosságban, a szükséges előzetes hozzájárulás ugyanis csak a konkrét cég konkrét hirdetéseire vonatkozhat. Még az ún. engedélykérő levél is spamnek minősül, vagyis kamu az olyan hivatkozás, hogy "mi csak engedélyt szeretnénk kérni a későbbiekre nézve elektronikus hirdetések küldésére". Az sem számít, hogy csak társadalmi célú a hirdetés, és az sem, ha egyébként biztosítják a "leiratkozás" lehetőségét. Ezt különben az olyan hirdetések esetén is mindig biztosítani kell, amelyekhez a címzett korábban hozzájárult.

Milyen jogi lehetőségei maradnak akkor tehát a hirdetőnek? Egyrészt, ha valamely regisztráció során kínálja fel a cég, hogy "rendszeres hírlevelet" küld, akkor ez beleegyezésnek számít. (Ezért kell mindig résen lenni a különféle, előre kipipált regisztrációs elemek kitöltésénél.) Másrészt egyetlen szűk kivételt mégis enged a jog: nem spam ugyanis, ha csak egy linket, domain nevet és/vagy e-mail címet küldenek a címedre. Ilyenkor végülis rajtam múlik, hogy hozzájárulok-e a hirdetés megjelenítéséhez, ha rákattintok a linkre.

Mi a teendő, ha nagyon bosszantanak a spamek? A legfontosabb, hogy díjmentesen eljárást lehet indítani a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, a bejelentést a spam-bejelentes@nhh.hu e-mail címre kell küldeni. Jól jellemzi a trendet, hogy míg 2006-ban alig 300 panaszt adtak be, addig 2007-ben már ezernél is több ügy volt, amelyeknek a felében marasztaló határozat is született. A hatóság jogosult 50-től 500 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabni. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a napi több millió spamből mindössze ezer jut el egy évben a jogi eljárásig, ráadásul a 2007-es statisztika szerint ezek közül csak 15 esetben szabott ki a hivatal bírságot, összesen 1,7 millió forint értékben, akkor könnyen belátható, hogy a spam sajnos megéri. A már említett javaslat egyébként felemelné a bírság maximális határát egymillió forintig, de valószínűleg még ez sem tartana sokakat vissza. Addig is az egyedüli megoldás, ha körültekintően jelentetjük meg e-mail címünket a világhálón.

Share |