Keresés

Egyedi keresés

2010. január 28., csütörtök

Jogi tudnivalók a webáruházakról III. rész: Miről kell tájékoztatnunk a látogatókat?


Folytatván a sorozatot ebben a bejegyzésben megkísérlem összeszedni azokat az információkat, amelyeket egy webáruház üzemeltetőjének fel kell tüntetnie a honlapján. Nincs egyszerű dolga annak a vállalkozónak, aki jogot nem ismerő emberként jogkövető módon be kívánja tartani valamennyi tájékoztatási kötelezettségét, ugyanis az erre vonatkozó szabályok szétszórtan, különböző jogszabályokban találhatók meg.


Az e-kereskedelem iránt érdeklődő laikusok túlnyomó része előtt ismert ugyan az elektronikus kereskedelemről szóló törvény, de sajnos ez a törvény csak egy részét tartalmazza a kötelezettségeknek. Mint azt már korábban említettem, szemmel láthatóan a jogalkotók még nem ismerték fel, hogy létezik egy e-kereskedelem, amely sem a csomagküldő szolgáltatókkal, sem a telemarketinggel, sem a tévés mosóporreklámokkal nem vonható egy kalap alá. Átfogó e-kereskedelmi szabályozási koncepció híján azonban jelenleg az a helyzet, hogy a webáruház reklám is, szolgáltatás is, csomagküldés is és még talán Chuck Norris is egyben.


De kezdjük a legelején, hiszen a webáruház mindenekelőtt elektronikus kereskedelmi szolgáltatás. Az ominózus törvény szerint a szolgáltatónak a honlapján az alábbi információknak kell megjelenniük:

1. a szolgáltató neve, székhelye (telephelye) vagy lakcíme,
2. a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatok (ügyfélszolgálat, e-mail cím)
3. ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti (tehát cégek esetén a cégnyilvántartás, egyéni vállalkozók esetén a jegyző nyilvántartása), akkor a bejegyző bíróság vagy hatóság neve és a szolgáltató nyilvántartásba vételi száma (pl. cégjegyzékszám)
4. engedélyhez kötött tevékenység (pl. biztosítás) esetén az engedélyező hatóság neve, elérhetősége, az engedély száma,
5. ha a szolgáltató ÁFA alany, az adószáma.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás ugyanakkor természetesen szolgáltatás is, így vonatkozik rá a szolgáltatási törvény is, amely szerint az előbbieken túl tájékoztatni kell:
1. az alkalmazott általános szerződési feltételekről, külön kiemelve az alkalmazandó jogra, jogvita esetén a joghatóságra és az illetékes bíróságra vonatkozó kikötéseket,
2. arról, hogy a szolgáltató milyen jótállást vállal,
3. fix díjas szolgáltatás esetén a szolgáltatás díjáról, előre nem meghatározható díj (pl. fapados repülőjegyek) esetén az adott esetben ténylegesen fizetendő díjáról, vagy a díj kiszámításának módjáról (pl. külföldi valuta esetén az alkalmazott árfolyamot), ill. a díj összegére vonatkozó "kellően részletes és megalapozott feltevéseken alapuló előzetes becslésről",
4. a szolgáltatás egyéb lényeges jellemzőiről.

Végül nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az elektronikus kereskedelem távollévők között jön létre, vagyis - csakúgy, mint a telemarketingre vagy a TV-shopra - vonatkoznak rá a távollévők közt kötött szerződéseket szabályozó kormányrendelet passzusai. Eszerint a webáruház oldalán köteles feltüntetni:
1. a termék vagy szolgáltatás bruttó árát az összes járulékos költséggel együtt, tehát a szállítási és postaköltség sem titkolható el,
2. a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeit,
3. az ajánlati kötöttség idejét (ha pl. egy termék csak meghatározott ideig vehető meg kedvezményes áron, akkor az akció időtartamát),
4. az elállás jogáról.

Az elállás jogáról a szolgáltatók szeretnek megfeledkezni, ezért ezt nem árt tudni: főszabály szerint az interneten kötött szerződésektől a termék kézhezvételétől, illetve (szolgáltatás esetén) a szerződés megkötésétől számított 8 munkanapon belül el lehet állni, és ilyenkor a kereskedő az elállást követő 30 napon belül köteles az árat visszafizetni, de ebből levonhatja a rendeltetésellenes használatból eredő kárát, továbbá nem köteles megtéríteni a fogyasztónak az áru visszaküldésével összefüggésben felmerült költségeit.
Az elállás joga azonban számos esetben nem alkalmazható. Ilyen kivétel:

- ha a kereskedő a teljesítést az elállási határidő lejárta előtt a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
- ha a termék ára az értékesítő által nem irányítható pénzpiaci ingadozásoktól függ;
- ha a termék a fogyasztó személyéhez kötött termék, illetve természeténél fogva nem visszaszolgáltatható vagy gyorsan romlandó;
- hang vagy képfelvétel, illetve szoftverre vonatkozó szerződés esetén, ha a csomagolást a fogyasztó már felbontotta;
- újság-előfizetői ill. szerencsejáték-szerződés esetén,
- árverési szerződések esetén (vatera),
- a szállást nyújtó, ill. szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetén (tehát valamennyi online booking, illetve repülőjegyet árusító oldal kizárva).


Share |
Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz

2010. január 9., szombat

Jogi tudnivalók a webáruházakról, II. rész: mit és hova kell bejelentenünk?


Az előző cikk folytatásaként, ahogy azt ígértem, ebben a bejegyzésben is a webáruházakról lesz szó. Az elmúlt hónapok jogszabályváltozásai nem kis fejtörést okoztak a webáruházat üzemeltetőknek és a jegyzőknek, ugyanis egy kormányrendelet 2009. októberétől rendkívül széleskörű bejelentési kötelezettséget ír elő a kereskedelmi tevékenységekre vonatkozóan. 

Aki eddig azt gondolta, hogy webáruházat alapítani a világ legegyszerűbb dolga, az nyilván nem számolt azzal, hogy Magyarországon még ezt sem lehet megúszni némi adminisztráció nélkül. A  változások oka az EU belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelve, amely 2009. december 28-ig adott határidőt a tagállamoknak a szabályok átültetésére. Az irányelveknek az a sajátossága, hogy meghatározzák az adott területen a szabályozás alapelveit, azonban a részletek kidolgozását a tagállamokra bízzák. Az ördög pedig, mint tudjuk, a részletekben rejlik.


A szolgáltatási irányelv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy előzetes engedélyezési eljárást csak indokolt esetben írjanak elő, vagyis hogy a legtöbb tevékenység engedély nélkül végezhető legyen. Nyilvánvalóan vannak olyan szolgáltatások, mint pl. a hitelközvetítés, a lőszer- vagy a gyógyszerkereskedelem, amelyek felett szükséges valamilyen állami kontrollt létrehozni,  ezek esetében elengedhetetlen valamilyen engedély, nyilvántartás megléte. Egy pizzafutár weboldal már jóval kevesebb veszélyt tartogat a fogyasztó számára, abszurd lenne tehát, ha csak engedéllyel lenne végezhető ez a tevékenység. Ha engedély nem is kell hozzá, az említett kormányrendelet és a kereskedelmi törvény értelmében azonban ennek, és valamennyi webáruháznak 2009. október 1. óta be kell jelentkeznie a szolgáltató székhelye szerinti jegyzőnél. Ha egy üzlet ezt megelőzően már szabályosan működött, akkor csak az adatokban bekövetkező változás esetén kell bejelentést tennie. 

Mondhatnám, hogy ez vonatkozik a webáruházakra is, de ahogyan az előző bejegyzésben is írtam, sajnos a magyar jogszabályalkotók mintha nem is a XXI. században élnének, és egyáltalán nem veszik figyelembe az elektronikus kereskedelem létezését, így az üzlet fogalma alatt kizárólag négy fallal körülvett helyiséget kell érteni. A webáruházakra jelenleg - analógiával - a csomagküldő kereskedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ilyen tevékenység is bejelentésköteles, függetlenül attól, hogy a terméket a honlapon meg lehet-e rendelni online, vagy csak meg van adva egy telefonszám, ahol le lehet adni a rendelést; a lényeg az, hogy a honlap "a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő" információkat tartalmazza.

A bejelentés tartalma

A webáruház üzemeltetőjének a jegyzőnél az alábbiakat kell bejelentenie:
1. a nevét, címét, illetve székhelyét
2. a cégjegyzékszámot (egyéni vállalkozó nyilvántartási számát)
3. statisztikai számát
4. a működési terület jegyzékét - ez egy honlap esetén általában országos
5. a kereskedelmi tevékenység formáját, vagyis - jobb híján - azt, hogy csomagküldő kereskedelem
6. a forgalmazni kívánt termékek felsorolását a kormányrendeletben felsorolt termékfajták szerinti besorolásban. (Ezt most nem fogom mind felsorolni, de tipikus jogász észjárás szerint a kormányrendelet megpróbálja felsorolni az összes termék- és szolgáltatástípust, aztán az ötvennyolcadik után odabiggyeszti, hogy "egyéb". Akkor már azt is odaírhatták volna, hogy kellemes bogarászást...)
7. azt, hogy a szolgáltatás kis- vagy nagykereskedelem
8. a külön engedély alapján forgalmazható termékek körét, az engedélyt kiállító hatóságot és az engedély számát
9. a tevékenység megkezdésének időpontját.

A szolgáltatási törvény további adatok bejelentését írja elő arra az esetre, ha úgynevezett "határokon átnyúló", vagyis több EU tagállamra kiterjedő szolgáltatást kívánunk nyújtani. Ez érdekes kérdés egy honlap esetén, amely a világon bárhonnan elérhető. Nyilván egyszerű a kérdés abban az esetben, ha a terméket a szolgáltató leszállítja. Egy pizzafutár honlap pontosan meghatározhatja, hogy mely településekre viszi házhoz a pizzát. Szállást foglalni, buszjegyet, koncertjegyet, vagy repülőjegyet venni viszont a világ bármely pontján lehet az interneten keresztül. Valószínűleg ezek a szolgáltatások határokon átnyúlhatnak, még akkor is, ha a szolgáltatónak ez nem feltétlenül áll szándékában. Az ilyen szolgáltatónak a törvény szerint kell tennie egy nyilatkozatot, hogy ő határokon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani. Ha más tagállamban van a szolgáltató székhelye (egyéni vállalkozó esetén más állampolgárságú), akkor ezt az államot, illetve az ottani nyilvántartó szervet és a szolgáltató nyilvántartási számát is meg kell jelölni. Ez a bejelentés azonban legfeljebb 5 évre szólhat, utána meg kell újítani.


A legjobb az egészben, hogy a fenti bejelentési kötelezettségek bármelyikének elmulasztása miatt a jegyző akár 50 ezer forint bírságot is kiszabhat. Habár nem feltételezem, hogy Magyarországon bármelyik jegyzőnek lenne kapacitása arra, hogy a településén bejegyzett cégek és egyéni vállalkozók esetleges webáruházai után nyomozzon, azért nem árt megelőzni a bajt, és érdeklődni a jegyzőnél a bejelentés feltételeiről.


Share |
Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Látogatók száma 2008. augusztus 5. óta:

Amplio Keresőmarketing
Internet.wyw.hu
Magyar Honlap Linkek
LinkBank