Ma már bárki könnyedén készíthet és interneten megoszthat amatőr videókat egy mobiltelefon és egy átlagos számítógép segítségével. Mielőtt azonban így cselekszik, nem árt végiggondolni tettének jogi vonatkozásait is.
Történt, hogy 2007 februárjában egy bizonyos Lenz nevű amerikai hölgy feltöltött a Youtube-ra egy mindösszze félperces videót, amin az épp járni tanuló kisfia Prince Let's go crazy című számára tologatja a dömpert:
Ezek után alig pár hónappal a Universal Music felkereste a YouTube-ot, hogy Prince szerzői jogainak védelmében letiltsa a videót. De az anyuka sem volt rest, a videó lekerülése után az amerikai szerzői jogi törvény "fair use" (tisztességes felhasználás) szabályára hivatkozva kérte, hogy helyezzék vissza a videót. A fair use alkalmazásának feltétele egyebek mellett, hogy a nyilvánosságra hozott mű nem kereskedelmi céllal és ésszerű mértékben használja fel a szerzői jog által védett művet.
Az ügy a bíróságon végződött, ahol kimondták, hogy az internetre feltett házi videókban a szerzői jog által védett anyagok ésszerű mértékig a jogtulajdonos engedélye nélkül is felhasználhatók. A bíró kiemelte, hogy a legtöbbször az ilyen perekben túlhangsúlyozzák a szerzői jog megsértését, és mellőzik a jóhiszeműség feltételezését, s hogy a jogtulajdonos köteles mérlegelni, mielőtt bármilyen jogi lépést tesz, hogy valóban tisztességtelen felhasználásról van-e szó. Olyan döntés született most tehát az USA-ban, amely köztudottan szigorúan fellép a szerzői jog védelmében, amely talán először védte meg a felhasználót a kiadók túlkapásaival és a szerzői jog szó szerinti, abszolút értelmezésével szemben.
Az erre vonatkozó szabályok a magyar jog szerint is hasonlóan alakulnak. A szerzői jogi törvény 34. § (1) bekezdése szerint:
A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.Ez a rendelkezés azonban csak a szabad felhasználás korlátaira vonatkozó általános szabály tükrében értelmezhető:
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.A magyar jog is ismeri tehát a "fair use" fogalmát, csak éppen fordítva közelíti meg a témát: kimondja, hogy bárki idézhet a műből részleteket szabadon, csak legyen ott a forrás és a szerző, de indokolatlanul ne sértse a szerző érdekeit, és legyen tisztességes. Ebbe mindenki azt magyaráz bele, amit csak akar. A bíróságok feladata, hogy döntéseikkel kirajzolják a tisztességes felhasználás határait. Engem mindenesetre megesz a kíváncsiság, hogy hogyan döntött volna hasonló ügyben egy magyar bíróság...
Bejegyzések
